Az olvasó türelmetlen. Ez nem újdonság, de még mindig sok újságíró hajlamos megfeledkezni róla. Egy cikk-hír esetében nem csak a mondanivaló számít: elég néhány apró baki, és az olvasó szemében a szöveg azonnal hiteltelenné válik. A digitális korszakban, amikor a figyelemért ezernyi inger versenyez, nincs helye a könnyen elkerülhető hibáknak.

Ha publikálsz – legyen az blog, hírportál vagy közösségi oldal – nem árt tudnod, melyek azok a tipikus buktatók, amelyek alááshatják a szöveged sikerét. Mutatom a 7 leggyakoribbat, és azt is, hogyan kerülheted el őket.

1. Pontatlan tények – a bizalom gyors bérgyilkosai

Egy dátum elírása, egy szám elcsúszása, egy rosszul írt név – első pillantásra apróság, de az olvasó szemében végzetes lehet. Ha egyszer lebuksz a pontatlanság miatt, az olvasó ösztönösen kételkedni kezd a teljes tartalomban.

Példa: ha egy sportcikkben rosszul írod egy játékos nevét (Kylian Mbappé helyett Kilian Mbappe, vagy Cristiano Ronaldo nevét Ch-val irod…) azonnal jönnek a kommentek, és hiába helyesbíted később, a hitelességed sérül. Ugyanez igaz politikai, gazdasági, kulturális hírekre – a tények szentek.

Mit tegyél?

• Ellenőrizd kétszer a neveket, számokat, dátumokat.
• Ha nem vagy biztos, inkább hagyd ki, már ha lehet, amíg meg nem erősíted.
• Használj megbízható forrásokat, és hivatkozz rájuk.

2. Erőtlen vagy félrevezető cím – kattintás nélkül nincs olvasó

A cím a cikked első és sokszor egyetlen esélye. Ha gyenge, közhelyes vagy unalmas, az olvasó egyszerűen nem kattint rá. Ha viszont túlzásba esel, és kattintásvadász címet írsz, ami nem felel meg a tartalomnak, csalódást keltesz – és ezzel el is veszted az olvasót.

Példa: „Sokkoló, amit a magyar politikus mondott!” → ha a cikkben csak egy udvarias nyilatkozat van, az olvasó becsapva érzi magát.

Mit tegyél?

• Legyen rövid, pontos és kifejező – de hatásos.
• Csak olyat ígérj, amit a szöveg valóban teljesít is.
• Gondolj az olvasó szemszögéből: „Én miért kattintanék erre a címre?”

3. Hosszú, tagolatlan szöveg – online betontömb

Papíron se megy el, de online egy 20 soros bekezdés olyan, mint egy betontömb. Az olvasó elfárad, elveszti a fonalat, és egyszerűen továbblép. Nem a tartalom hosszával van a baj, hanem a tördeléssel.

Példa: sok tehetséges író és újságíró, blogíró azért veszíti el az olvasót, mert nem tagol. A szemnek kell kapaszkodó: alcímek, rövidebb bekezdések, kiemelések.

Mit tegyél?

• 4–6 soros bekezdéseknél ne legyen hosszabb egy blokk.
• Használj alcímeket, listákat, kiemeléseket.
• Képzeld magad az olvasó helyébe: „Könnyen át tudom futni?”

4. Forrásmegjelölés hiánya – minden állítás gyanús

A digitális korban mindenki mindennek utánanéz(het). Ha egy tényt, adatot vagy idézetet forrás nélkül írsz le, az olvasó bizalmatlan lesz. Honnan  tudod? Honnan veszed? A „mondják”, „sokan állítják”, „állítólag” típusú mondatok nem hitelesek.

Példa: „Egyes szakértők szerint…” – de kik azok a szakértők? Ha nincs név, intézmény vagy hivatkozás, az állítás a levegőben lóg.

Mit tegyél?

• Hivatkozz konkrét forrásra: név, intézmény, tanulmány, link.
• A forrásmegjelölés nem gyengít, hanem erősít.

5. Közhelyes, elhasznált nyelv – azonnal unalmassá tesz

Az írás nyelve élő, friss kell legyen. Ha közhelyeket puffogtatsz, a szöveg unalmassá és hiteltelenné válik. Az olvasó érezni fogja, hogy rutinból írsz, sablonokból táplálkozol, nincs valódi gondolatod.

Közhelyes példák:

• „Látszik a fény az alagút mentén.”
• „Egyik szemünk sír, a másik nevet.”
• „A történelem ismétli önmagát.”

Mit tegyél?

• Keress frissebb, egyedibb megfogalmazást.
• Merj saját hasonlatot, képet hozni.
• Írj úgy, ahogy beszélnél – a közhelyek általában írott közegben bukkannak elő.

„A közhelyek egymás közti cseréje olyan kommunikáció, amelynek a kommunikáció tényén kívül nincs más tartalma.” – mondja Pierre Bourdieu francia szociológus.

6. Túlbonyolított mondatok – elveszik a lényeg

Sok kezdő író úgy érzi, attól lesz komolyabb a szöveg, ha hosszú, kacifántos mondatokkal fogalmaz. Az eredmény? Az olvasó elveszik, nem érti, mit akarsz mondani.

Riasztó példa az MTI-től. Ez egy mondat:

Két MÁV-alkalmazott, egy jegyvizsgáló és egy pénztáros sérült meg könnyebben azon a Vácról Balassagyarmatra tartó, 5 kocsiból álló S750-es BZ-motorvonaton, amelynek kisiklott a két első kocsija Verőcén, Magyarkút megállónál péntek reggel – ismertette Váczi Viktor, a MÁV-csoport szóvivője a baleset helyszínén tartott sajtótájékoztatón, Hegyi Zsolt vezérigazgató azonnal vizsgálatot rendelt el az ügyben. Ez 404 karakter!

Most nézzünk egy Örkény novellát, a címe: Szerénység – 10 mondat és csak (?) 348 karakter…

Volt virágja is, egy befőttesüvegben. Az ablakpárkányon az ebédje, érintetlenül. Három jaffa-narancsa az éjjeliszekrényen, lábtól egy üveg ásványvize.
— Vacsorázni se kíván, Jellinek néni? — kérdezte az ápolónő.
Már nem kívánt enni. Nem kívánt beszélni sem. Csak a szemével intett az ágya fejénél álló vaspalackra. Lélegezni kívánt. Csak lélegezni.

Mit tegyél?

• Törd rövidebb mondatokra a gondolatot.
• Egy mondat = egy állítás → így tisztább és érthetőbb.
• Ha felolvasva kifulladsz, biztos, hogy túl hosszú a mondat.

7. Hiányzó szerkezet – nincs eleje, közepe, vége

A jó cikk történetként működik. Ha csak úgy „kiöntöd” a mondandódat, és nincs logikus íve, szerkezete, az olvasó hamar elveszti az érdeklődést.

Mit tegyél?

• Gondold át: mi a bevezető, a fő rész és a lezárás.
• Írj úgy, hogy legyen íve: indítás – kifejtés – tanulság.
• A szerkesztettség adja a profizmust, nem a szóáradat. Legyen eleje, közepe, vége…

Na, itt a vége. Összegzés

Egy cikk hitelessége nem csak a témán múlik, hanem azon is, hogyan írod meg, hogyan adod tovább. Ez az újságíróképzés egyik legnehezebb feladata mentoráltnak és mentornak egyaránt.  Az apró hibák – elírás, gyenge cím, rossz tördelés, forrás nélküli állítás, közhelyes nyelv – sokkal gyorsabban rombolják a bizalmat, mint gondolnád.

Jó hír: mindegyik könnyen elkerülhető. Csak egy kis tudatosság, önellenőrzés és nyitottság kell hozzá. Ha ezekre figyelsz, máris előrébb vagy, mint az online tartalomgyártók többsége. Az olvasó észreveszi a különbséget. És vissza fog térni – mert tudja, hogy nálad nem csalódik.

Ha újságíróként szeretnél tanulni → [újságíróképzés.com]