Az iskolában megtanuljuk, hogyan kell szépen, világosan, szabályosan fogalmazni. Teljes mondatok, pontos kötőszók, logikus kapcsolatok. Ez hasznos tudás — csak nem irodalomra.
A novella, a próza, a jelenet nem magyarázat, hanem megjelenítés. És amit az iskola rendnek tanít, az a történetben gyakran halálos sterilizálás.
Nézzük, hogyan történik ez.
-
Az „amikor – akkor” megöli az időélményt
🚨 Iskolás megoldás
„Már amikor belépett a szobába, akkor észrevette, hogy az ablak nyitva van, ezért megállt.”
Mi a baj?
- az „amikor–akkor” magyarázza az időt, nem érzékelteti
- minden oksági viszony ki van vasalva
- nincs meglepetés, nincs pillanat
Ez beszámoló, nem jelenet.
✅ Javított, ábrázoló változat
„Belépett a szobába. Az ablak nyitva volt.
Megállt.”
Mi történt?
Az idő nem elmondva, hanem megjelenítve van.
Az olvasó rakja össze az ok-okozatot → részt vesz.
-
Az „ezért” előre megmagyarázza a jelentést
🚨 Rossz megoldás
„Ezért úgy döntött, hogy nem szól semmit.”
Mi a baj?
Az „ezért” lezárja a gondolkodást.
Megmondja, hogyan függ össze két dolog — az olvasónak nincs dolga.
✅ Javított változat
„Nem szólt semmit. Le se vette a kabátját.”
Mi történt?
Az ok nincs kimondva, mégis világos.
A cselekvés hordozza a jelentést.
-
A „miközben / eközben” szétlapítja a feszültséget
🚨 Iskolás, „szép” mondat
„Miközben a nő beszélt, a férfi arra gondolt, hogy ezt már nem tudja tovább elviselni.”
Mi a baj?
- két idősík egy mondatban
- az érzelem el van mesélve, nem megmutatva
- a feszültség elsimul
✅ Javított változat
„A nő beszélt. A férfi a pohár szélét nézte. Látta, hogy csorba.”
Mi történt?
A gondolat eltűnt, a feszültség megjelenik.
Az olvasó érzi, nem tudja.
-
A vonatkozó névmás: „aki / amely / amelyik”
Ez az egyik legveszélyesebb eszköz.
🚨 Szabályos, de halott
„Az öreg, aki az ablaknál állt, hirtelen megszólalt.”
Mi a baj?
A vonatkozó mellékmondat lelassít, leír, katalogizál.
A jelenet megáll.
✅ Javított változat
„Az öreg az ablaknál állt. Megszólalt.”
Mi történt?
A mozgás visszatért.
A jelenet lélegzik.
-
A „mert” erkölcsi és érzelmi magyarázattá teszi a szöveget
🚨 Magyarázó mondat
„Zokogott, mert rájött, hogy egyedül maradt.”
Mi a baj?
Ez érzelmi összefoglaló, nem ábrázolás.
✅ Javított változat
„Sírt. A szemben álló üres székre nézett.”
Mi történt?
Az ok nincs kimondva, mégis pontosabb.
Az érzelem megszületik, nem közlik.
-
A túl sok kötőszó „elmondja” a jelenetet
🚨 Klasszikus iskolás bekezdés
„Ezután felállt, majd az ajtóhoz ment, aztán megállt, de végül visszafordult.”
Mi a baj?
Ez útvonal-leírás.
Az idő és a mozgás szét van magyarázva.
✅ Javított változat
„Felállt.
Az ajtóban megállt.
Visszafordult.”
Mi történt?
A mozgás feszült lett, nem elmondott.
-
Amikor a „szép mondat” maga a probléma
🚨 Hibátlan, mégis rossz
„A helyzet súlyát felismerve úgy döntött, hogy elhallgatja az igazságot.”
Mi a baj?
Ez egy tökéletes fogalmazás.
És semmi köze az irodalomhoz.
✅ Javított változat
„Kinyitotta a száját. Majd hirtelen összezárta.”
Mi történt?
Az egész döntés két mozdulatban benne van.
Összegzés: mit tesznek tönkre az iskolás eszközök?
| Eszköz | Mit öl meg? |
| amikor / akkor | pillanat |
| ezért | gondolkodás |
| miközben | feszültség |
| mert | érzelem |
| vonatkozó névmás | ritmus |
| túl sok kötőszó | jelenlét |
Írói alapszabály
A novella nem elmondja az összefüggéseket, hanem odateszi a dolgokat egymás mellé. Amit az iskola rendnek tanít, az a prózában gyakran magyarázkodás.
Az irodalom ott kezdődik, ahol az író elhagyja a biztos kapaszkodókat, és bízik abban, hogy az olvasó összerakja a világot.