A kéziratok néha éppoly viharos életet élnek, mint az alkotóik. Akad, amit el akartak égetni, de túlélte; volt, amit félredobtak, majd mégis klasszikussá vált. Ebben a listában hét olyan regény sorsát idézzük fel, amely csak hajszálon múlt, hogy a világ sosem olvashatta volna.
1. Franz Kafka – A per
Kafka halála előtt arra kérte barátját, Max Brodot, hogy égesse el minden kéziratát – beleértve A pert is. Kafka 1924-ben, 40 éves korában halt meg tuberkulózisban.
Brod pedig, aki úgy érezte, hogy Kafka írásai megérdemlik a megosztást, a kívánsága ellenére cselekedett. Kiadta Kafka legfontosabb műveit, köztük A pert 1925-ben, A kastélyt 1926-ban és az Amerikát 1927-ben.
2. Mihail Bulgakov – A Mester és Margarita
1930-ban Bulgakov, a cenzúra és a félelem nyomása alatt, valóban elégette a kéziratát. Évekkel később emlékezetből újraírta.
„A kéziratok nem égnek el” – írta később. A regény csak 1966-ban jelenhetett meg először, akkor is csonkítottan.
3. Louis Stevenson – Dr Jekyll és Mr Hyde különös esete
Stevensont részben egy élénk álom ihlette horrortörténetének megírására, amelyet orvosi kokain hatása alatt látott. Az első kéziratot Stevenson felesége annyira megdöbbentőnek találta, hogy a kandallóba dobta.
Stevenson pár nap alatt újraírta az egészet, lázasan, betegen – így született meg a klasszikus.
4. Vladimir Nabokov – The Original of Laura
Halála előtt Nabokov – a kétes hírű, de annál izgalmasabb és fontosabb Lolita című regény szerzője – megtiltotta, hogy a befejezetlen kéziratot bárki kiadja, és kérte annak megsemmisítését.
Fia, Dmitri végül úgy döntött, mégis közli- 2009-ben jelent meg egyidejűleg Oroszországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban Vlagyimir Nabokov befejezetlen regénye, a Laura eredetije (The Original of Laura), amelyet az Amerikában letelepedett orosz író annak idején el akart égetni, s amelynek publikálási jogáért most több mint egymillió dollár üti az örökösök markát.
5. Evelyn Waugh – The Temple at Thatch
Waugh első regényét saját kezűleg égette el egy barátja negatív véleménye után. Sőt, kétségbeesésében öngyilkossági kísérletet tett. A kézirat elveszett, de a kudarcból született meg később az áttörést hozó Decline and Fall.
6. Emily Brontë – Üvöltő szelek
A fiatal Emily nővére, Charlotte Brontë leveleiben írta: Emily többször el akarta pusztítani a kéziratot, mert attól tartott, „túl sötét és illetlen”. Végül Charlotte beszélte rá, hogy ne tegye – és a regény 1847-ben megjelent.
7. Ferenc Molnár – A Pál utcai fiúk kézirata
Molnár több változatban írta a regényt; az első, rövidebb verzióját saját bevallása szerint „kidobta”.
Az elveszett kézirat nyomait irodalomtörténészek később is keresték – a végleges változat így is az egyik legtökéletesebb magyar ifjúsági regény lett.
A megsemmisítés gondolata az írói kétely legsúlyosabb formája. Mégis: ezek a történetek azt bizonyítják, hogy a kézirat, ha igazán él, valahogy mindig megmenekül. A tűzből, a fiókból vagy az önvád mélyéről – de visszatér, mert megírva akar lenni. Életre akar kelni.